Babits Mihály fémbe öntve a Vérmezőn, kalapját levéve mintha mondani akarna valamit., Mögötte tujasor, mely eltakar egy régebbi szobrot. Babits hátat fordít a "budai önkéntes ezred katonái" szobrának."A budai önkéntes ezred katonáinak emlékére, akik 1945 január februárjában a szovjet csapatok oldalán harcoltak hazánk és a főváros felszabadításáért. Közülük több százan az életüket áldozták. Állítatta Budapest Főváros Tanácsa VB. 1967"
Babits mellett egy máris hiányos, megrongált idézetfal, ahol az első kerület jelesei egy-egy Babits idézettel szerepelnek, a nagy költő farvizén maguknak is szobrot állítva.
2008. november 26. szerda 13:54 - Hírextra
A költő születésének 125. évfordulóján, szerdán avatták fel Marton László szobrászművész Babits Mihály-szobrát Budapesten. A Vérmezőn, a Bugát lépcsőnél álló, egy "idézetfallal" kiegészített emlékmű Babits első köztéri szobra Budapesten - hangsúlyozta az alkotás leleplezése előtt Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere.Az emlékművet finanszírozó Budavári Önkormányzat vezetője szerint nem véletlen, hogy a költő eddig nem kapott szobrot a fővárosban. "Babits olyan próféta volt, akit nem szívesen hallgattak" - fogalmazott, hozzátéve: ebben a változásokkal, válságokkal teli korban azonban szükség van egy biztos iránytűre, és ez Babits, az erkölcs embere lehet.
Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke a kettős évfordulóra hívta fel a figyelmet: 125 éve, 1883. november 26-án született Babits Mihály, de idén százéves a sokáig általa szerkesztett Nyugat című folyóirat is.
"Emberként és művészként egyaránt példa lehet számunkra (...) az igazságra és a szépségre való törekvésével" - méltatta a költőt Vasy Géza, majd hozzátette, Babits lírájával, esszéivel, regényeivel, műfordításaival, de szerkesztőként is jelentős életművet hagyott maga után.
Mint az írószövetség elnöke megjegyezte, Marton László szobra arra a környékre került, ahol Babits utolsó éveit töltötte.A szobor mellett helyet kapott egy "idézetfal" is, ahol az I. kerület díszpolgárai és a Budavárért Emlékérem birtokosai által választott versrészleteket helyeztek el a költőtől.
Az emlékműegyüttest Finta József tervezte, az egészalakos bronzszobor a közelmúltban elhunyt Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrászművész, Marton László egyik utolsó köztéri alkotása.
A szoboravatás a kerületben zajló Babits-zarándoklat része, melynek során a Budavári Önkormányzat egy-egy emléktáblát is felavat Babits Mihály budai otthonainál: pénteken az Attila út 133. (akkor még Attila út 95-99.) számú háznál, ahol 1931 áprilisától 1937 augusztusáig lakott, szombaton az Attila út 103-as (akkor 65/b) számú háznál, ahol 1937 augusztusa és 1940 májusa között élt, majd vasárnap a Logodi út 31-nél, ahol a költő 1941-ben bekövetkezett haláláig lakott.
A táblaavatások után mindhárom napon megnyílik a Babits-emlékkiállítás egy-egy részlete a Várnegyed Galériában. A tárlat korabeli bútorokkal, fotókkal idézi fel Babits Mihály és felesége, Török Sophie budai otthonait, azt a miliőt, amelyben versek, esszék, a XX. századi magyar irodalom remekei és a Nyugat hasábjai is születtek. Mindhárom részmegnyitón irodalomtörténészek, drámapedagógusok idézik fel azokat az éveket, amikor Babits Mihály feleségével az adott lakásban élt.
View Babits Mihály szobra in a larger map
Vérmezőhöz kapcsolódó poszt: Szitakötők
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Azt mondja ez a Bojár Iván András nevű Demszky-tanácsnok a Népszavában, hogy szerinte a XXI. század elején XIX. századi bronzszobrokat felállítani "retrográd" dolog. Fasztudja, van benne valami, de ellenpólusként ott a romos Gödör környékén levő szoborpark, az SZDSZ "szoborteljesítményével" egy külön posztban fogunk foglalkozni (
2008. október 20-án Rogán Antal kerületi polgármester és Bencze József országos rendőr-főkapitány közösen "Rendőr" szobrot avatott a Belvárosban, +zsakhordo.jpg)
"A Szent István park hősei legendás nagyvadak Texas zászló, bőrdzseki, de a szívük egy maradt Hisz róluk szólt a nagy buli, az őrült új divat Ezt hidd el bátran, kis pubi, egy old díszjampinak" (
"A mai Szent István park és környéke parcellázási, rendezési tervét 1933-ban fogadta el a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, ebben az egyes telkeket körülépítő, zárt udvaros beépítésnél korszerűbb, keretes beépítést írtak elő. Az építési előírásokban meghatározták a területen létesülő házak homlokzati rendszerét is, így a Szent István park és környéke 1930-as években épült épületei az akkor már elfogadott modern stílust - még ha kommersz változatát is - képviselik. Legelegánsabb épülettömbje a Dunapark ház (XIII. Pozsonyi út 38-42. Hofstätter Béla és Domány Ferenc, 1935-36). Ebben a luxusbérházban az átlagosnál nagyobb szobaszámú, 4 szoba hallos lakások is épültek, a felső szinteken széles teraszt, illetve tetőkertet alakítottak ki. A házak közös terei is az átlagos színvonal felett álltak, a lépcsőkhöz és liftekhez tágas előcsarnok vezetett, falait ruskicai márvány borította, berendezési tárgyait nemes anyagokból, egyedi terv alapján készítették." (wikipedia)
A park a Főváros kezelésében van, a többi lepusztultságához képest meglepő gondossággal karbantartva. Kerítéssel körbekerített, állandó portás-parkőrrel felszerelve, működő (!) szökőkúttal. Az
Raoul Wallenberg is képviselteti magát a parkban egy .jpg)
.jpg)

