Street Art Budapest: Budapest

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Budapest. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. február 15., hétfő

GRSP Magyarország Egyesület

Rejtélyes szervezetek a járdán is.

"Nézzen körül" - kampány a gyalogosokért
A gyalogosoknak szóló kampányunkat 2009-ben is folytatjuk. Különös figyelmet szentelünk annak, hogy az általunk indított kampányok valóban célt találjanak, azaz jelen esetben hatásosan, észrevehetően hívják fel a figyelmet a zebrán való körültekintő áthaladásra. Ezért elkészíttettük az ősszel felfestett járdagrafikák hatástanulmányát, amely az alábbi linkre kattintva tekinthető meg.

A járdagrafikák észlelésének és hatásának vizsgálata (2009)

Járdafestés helye: valahol a XV. kerületben (ilyesmit még sehol sem láttunk Budapesten, de talán gyakrabban kellene kültelken sétálnunk).

Cím: 1039 Budapest, Szentendrei út 407. Tel/Fax: 06 1 2503506 grsphungary@grsphungary.hu

2010. február 14., vasárnap

Metamorfózis

Megpróbálkozunk egy IQ teszttel, minden bulvárban van ilyesmi. Szal helyezze helyes időrendbe a képeket.

street art, streetart, belváros, Chain bridge, Budapest, Tomcat, Lánchíd, Hollán, Hollán Sándor, vandalizmus, komcsik, vörösterror, emléktábla, Polgár Tamás

Tomcat talán a Hollán utcai Jegyiroda-incidens megszervezésekor fedezte fel magának a Lánchídon meggyilkolt Hollánokat. Nem volt rest, összeadakoztatta a pénzt és magasról eresztve a hivatalos engedélyre, megcsinálta a maga Turul-szobrát kicsiben. Ami néhány baller kádergyerek jóvoltából szomorú véget ért.

Félreértés ne essék, pfújbüdiskomcsik, valamint részvétünk a Hollán családnak, de ezen az alapon bárki bárhova bármit kicsavarozhat.

2010. február 8., hétfő

Public art

www.artpool.hu: PUBLIC ART - Köztéri művészet

A reprezentatív jellegû és tradicionálisan értelmezett "köztéri szobrászat" fogalmát mûfajilag és tartalmilag is kitágító, a 60-as évek kommunikációs igénnyel fellépô társadalmi mozgalmaival párhuzamosan kialakuló "galérián kivüli mûvészet"-re alkalmazott terminus, mely a társadalmi nyilvánosság tereiben és annak problémáihoz kötôdô, kötetlen mûfajú, legtöbb esetben helyspecifikus és minden esetmeb kontextusfüggô, a mûvészek bevonásával, vagy mûvészek kezdeményezésre létrejövô, viszont elsôdlegesen a nem mûvészet-orientált közönségréteget megcélzó illetve bevonó, s e közönség felôli visszacsatolás igényén alapuló tevékenységeket foglalja magába. A fogalom a 90-es években vált bevetté és elterjedtté.

street art, public art, Budapest, meghatározás, Hungary, Magyarország

"A ´public art´ legtöbb esetét a nyilvánosság (közönség) közvetlen, megélt valóságai és a művészeknek ezekhez a valóságokhoz való tényleges kötôdésre, a politikai és társadalmi változásokban való részvételre irányuló igénye közötti diszkontinuitás jellemzi. Ahol a nyilvánosság heterogén és érdektelen az esztétikai aktivitás iránt, a nyilvános fórumot (mesterségesen) fel kell találni"..."Amikor viszont a valóságos nyilvánosságnak ténylegesen köze van ugyanazokhoz az adott eseményekhez és társadalmi szituációkhoz, amik a mûvészt is motiválják...mondható, hogy autentikus "Public Art" valósul meg."

Forrás: Kristine Stiles: Concerning Public Art and "Messianic Time"
Bodor Judit

5let: lufikat festünk, és teleaggatjuk a várost, esetleg a városlakókat megkérjük, h ezekkel sétálgassanak aznap :)

Kapcsolódó fogalmak: közösségi művészetek (community arts), urbanizmus (urbanism), társadalmi/politikai elkötelezettségű mûvészet (socially/politically engaged art), téma/probléma központú művészet (issue-based art), kritikus művészet (critical art), littorális mûvészet (littoral art), taktikus média (tactical media), helyspecifikus mûvészet (site-specific art), kontextuális művészet (contextual art), plop art, interaktív művészet (interactive art), relációs művészet (relational art)

Kapcsolódó irányzatok és műfajok: fluxus, performance, land art, politkunst, Situationist International, neoizmus, graffiti, street art, guerilla art, Art Sociologique

Közösségi művészet (Public Art): Gyűjtőfogalom, olyan munkák leírására vonatkozik, melyek megbízása akadálymentes hozzáférésű nyilvános területekre szól. A public art az állami támogatások fő területét képezi a nyugati országokban. Legtágabb értelmében minden olyan művészeti gyakorlatra vonatkozik, amely kívül esik a múzeumok és galériák fizikai terein és konvencióin. A public art a közönség demokratikusabb hozzáférését feltételezi a művészeti produktumokhoz. A közönség egy diferenciált és tágabb csoportot jelent a public art esetében, mint a múzeumok hagyományos művészetfogyasztó rétege. A helyspecifikus terminus is használatos a public art fogalom kapcsán, mind egy meghatározott helyszínre tervezett installáció, mind olyan művészetre mely a helyszínnek magának az elgondolása.

A legtöbb nyilvános tér városi tér, melyben szobrászati tárgy, murális alkotás, integrált design, azaz utcabútor vagy kövezet képezi a public art tárgykörét. Az ún. „antiemlékművek” is ebbe a kategóriába tartoznak, mint például elektronikus feliratokat megjelenítő táblákra tervezett szövegek (Jenny Holzer munkái emblematikus példaként említhetőek), kivetítések közterületen levő épületek felületeire, performanszok, melyek mind kritikai beavatkozást (intervenciót) valósítanak meg a nyilvános térben. Joseph Beuys szociális plasztikája is public art-nak minősül. A public art ipari vagy szociálisan nehezebb helyzetű környezetben rezidencia program keretében dolgozó művészek közösségi projektjeit is magában foglalhatja, melyek a nyugati országokban a hatvanas évek végétől jelentek meg. Olyan közösségi falfestmények is public artnak minősülnek, melyek a különféle kisebbségek, így a feketék, a nők stb., liberalizációs törekvéseit szolgálták, minthogy hangot adtak a kulturális termelésből kirekesztett csoportok számára. Ezek a mozgalmak képezik az alapját a new genre public art–nak nevezett politikailag elkötelezett művészetnek, mely a public art egyik oldalágaként értelmeződik.

A cikk forrása: részletek Süvecz Emese, a Moszkva tér - Gravitázió című kiállítást előkészítő szemináriumhoz írt fogalomtárából

wiki

public art, street art, public art, Budapest, meghatározás, Hungary, Magyarország

2010. január 31., vasárnap

ESK

ESK, Budapest, blog, street art, streetart, falfirka, street-art, vandalizmus, IX. kerület, Ferencváros

ESK már a szocreálra is felkente magát. Sajnos, neki még nem mondta el a mamája, hogy az internet tele van csupa érdekes látnivalóval, például pornóval.

Éden a Soroksári úton

Soroksári út, writer, tag, Éden, street art, vandalizmus, graffiti, bomba, Budapest, blog, falfirka, IX. kerület, Ferencváros, teg

Édennel összekent fal a Soroksári úton. Ja, ideológiát is összevakart magának: ott az A betű a falon és valszeg az általa viselt ruhákon. Mint márkajelzés.

Street art: dr. Rabin László (SZDSZ-MSZP)

dr. Rabin László, SZDSZ, MSZP, VI. kerület, Budapest, alpolgármester

Le a történelem lefolyóján

2010. január 19., kedd

Tilos kerekezni a Gerlóczy utca járdáján?

blog, Budapest, Gerlóczy utca, kerekesszék, matrica, mozgáskorlátozott, ragacs, sticker, street art, streetart, stretart, V. kerület

Megannyi rejtélyes üzenet
(lelőhely: Budapest, V. kerület, Gerlóczy utca (a Merlin színház mellett)

2009. december 24., csütörtök

BKV figyelő: tökös buszvezető

Elvette a firkáló fiatalok filceit, és lezavarta őket a villamosról
(BKV figyelő blog)

Olvasónk tegnap a 41-es villamoson utazott. A villamos vezetője két megál között kipattant a fülkéből, és a villamos közepe felé sietett, ahol öt, 15-16 év körüli srác épp az ablakot firkálta. Letöröltette velük a feliratokat, elvette a filceiket, majd lezavarta őket a villamosról:
Kedves BKV-figyelő!

Mai utazásom során (december 10.) egy pozitív élményben volt részem.

A Kamaraerdőből 18:22-kor induló 41-es villamoson utaztam hazafelé, amikor a villamos hirtelen fékezett és megállt a "puszta közepén" valahol a Fülőke utcai és a Kőérberki megálló körül (sötét volt, nem láttam hol vagyunk). A fiatal vezető gyorsan a villamos közepére sietett, ugyanis észrevette, hogy 5 tizenöt-hat év körüli srác firkálja az ablakot.

Nem tudom, hogy vezetés közben hogyan szúrta ki őket, hisz én elöl ültem és ott sem vette észre senki őket. A vezető olyan határozottan és erélyesen lépett fel ellenük, hogy megmukkanni sem mertek. Letöröltette velük az "alkotást", elkérte a tollaikat, majd leszállította mind az ötöt.

Dicséretet érdemel a villamosvezető, hiszen megmutatta, hogy az ilyenek ellen is fel lehet lépni határozottan, de mégsem agresszívan. Ráadásul gyorsan intézkedett, hiszen max. 5 percet álltunk csak. Ha több ilyen lenne, tisztábbak lehetnének a járművek...

Üdv: Zsolt

2009. december 23., szerda

Korcsma graffitiseknek

Az általános pangás közepette új piaci rést keres egy vállalkozó-kocsmáros. A HG beharangozója:

Boltot kaptak a street-art budapesti rajongói

Ütős alternatívákat kínál karácsonyi ajándék szempontjából a nemrég nyitott Korcsma a budapesti Király utcában. A könyvközért az Urban Culture világából válogatott ritkaságokkal: street-art, graffiti és tetoválás-albumokkal, jamaikai receptgyűjteményekkel ás házi barkács-ötletekkel várja a vásárlókat.

Szívesen megnézné, mik borítják Japán, Irán, Ausztrália, az Egyesült Államok, esetleg Dél-Amerika, Chile, vagy éppen valamelyik európai város utcáit, falait? Érdekli, hogyan készíthet fagyispálcikákból ékszertartó tégelyt, konzerves dobozból gyertyatartót, vagy épp újságpapírból bambusz bokrot a nappali sarkába? Kíváncsi az orosz börtöntetoválások jelentésére? Vagy csak szeretné agyontetovált embereken legeltetni a szemét?

A Korcsma könyvespolcain graffitis, matricás és stenciles albumok, egyedi ajándéktárgyak, a falakon festmények, a fogasokon pedig az egri Kommuna csoport által tervezett pólók, és felsők közül válogathat a betérő.

A Korcsma címe:
Budapest VI. Király u. 28.
Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 12-20 óra közt.

2009. december 21., hétfő

A régi-új Horthy István emléktábla a Vámház körúton

" A falból gondos kezek kiemelték ifj. Horthy István emléktábláját, amelynek maradványa szinte észrevétlenül vészelte át az elmúlt fél évszázadot. 1945 után a hatóság által kirendelt kőműves a hatástalanítás kényelmesebb módját választotta: fizikailag nem tüntette el az emléktáblát, csak lefaragta a feliratot és az ábrázolást. "

Primus inter pares a hősi halottak seregében: Horthy István és a személyi kultusz.

Vitéz nagybányai Horthy István, (Póla, 1904. december 9. – Alekszejevka, 1942. augusztus 20.), Horthy Miklós kormányzó idősebb fia, kormányzóhelyettes, gépészmérnök, repülő főhadnagy.

Boros Géza DEZERTÁLT EMLÉKEZET Kis Varsó vs. Horthy A Vámház körúton, az 5-ös számú ház homlokzatán, a Vasedény-bolt bejárata mellett hónapok óta egy kibontott falrészlet kelti fel a pesti járókelők figyelmét. Tíz centiméter mélyen, egy másfélszer egyméteres területen a téglafal ki van bontva. A hiány feltűnő, még akkor is, ha nem tudjuk, mi az, ami hiányzik. A falból gondos kezek kiemelték ifj. Horthy István emléktábláját, amelynek maradványa szinte észrevétlenül vészelte át az elmúlt fél évszázadot. 1945 után a hatóság által kirendelt kőműves a hatástalanítás kényelmesebb módját választotta: fizikailag nem tüntette el az emléktáblát, csak lefaragta a feliratot és az ábrázolást. Így az emléktábla jelentésétől megfosztva, szimbólumként kioltva, de fizikailag jelen maradt a térben. Az emlékműmaradvány mintegy zárványként tokozódott be a város szövetébe, a szimbolikus és fizikai térbe. A Kiskörút ezen szakasza valóságos tárháza a huszadik századi politikai célú átkereszteléseknek. A Vámház körutat 1915-ben a katonai szövetségi politika alakulásának megfelelően Ferdinánd bolgár cár útnak (folytatását, a Múzeum körutat pedig Mehmed szultán útnak) keresztelték át. 1919-től újra a Vámház körút felirat került a házfalakra, 1942-ben az orosz fronton hősi halált halt pilóta, ifj. Horthy István lett a névadó, 1945-ben ismét Vámház körút, 1946-tól pedig a Budapest felszabadítását (bevételét) irányító szovjet marsallról, Tolbuhinról nevezték el. Régi nevét 1990-ben kapta vissza. Kultuszmaradványok A keleti fronton bevetés közben 1942-ben repülőbalesetet szenvedett ifj. Horthy Istvánnak a dinasztikus terveket dédelgető apjáéhoz hasonló kultusza már nem bontakozhatott ki, bár ennek mutatkoztak jelei. Az országgyűlés a kormányzóhelyettes emlékének és a nemzet hálájának megörökítéséről szóló 1942. évi XX. törvénycikkben elismerve, hogy „a nemzet nagyjainak emlékezetét mulandó emberi alkotásoknál maradandóbban őrzi a nemzet tudatába beleszövődő hála és kegyelet, mégis, hogy az emlékezetnek ébren tartó és követésre sarkalló látható megörökítése is legyen”, elrendelte, hogy az országban bárhol emelendő hősi emlékműveken – mintegy „primus inter pares a hősi halottak seregében” – a „Kormányzóhelyettes Úr Ő Főméltósága neve is megörökíttessék”.1 Ifj. Horthy István neve első alkalommal az Andrássy-laktanyában álló hősi emlékműre került fel, amely az első II. világháborús hősi emlékmű volt Budapesten. Az emléktábla arról emlékezett meg, hogy az emlékművet annak idején a kormányzóhelyettes avatta fel, aki maga is hősi halált halt. Ezt követték további emlékállítások: domborművet avattak a budapesti Albrecht-laktanya hősi emlékfalán, mellszobrot állítottak az újpesti Horthy István Hajóslaktanyában és a szolnoki aeroszövetségben, a siófoki jachtklubban stb. A Horthy Miklóssal és családjával kapcsolatos szobrokat, emléktáblákat 1945 után eltüntették. Olykor egy részletvonatkozás is elegendő volt ahhoz, hogy egy emléktábla nemkívánatossá váljék. Így járt például Budapesten a Bazilika főbejáratánál az 1938-as eucharisztikus világkongresszus emlékére elhelyezett kő dombormű, Madarassy Walter munkája, amelyen többek között a rendezvény fővédnöke, Horthy Miklósné is látható volt, amint térdelve magához veszi az oltári szentséget. A dombormű befalazva vészelte át a szocializmus évtizedeit, s csak néhány éve, a Bazilika felújításával vált újra láthatóvá. Horthy Miklós kormányzó a baleset után Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművésztől rendelt nagyszabású emlékművet a fiának. A számos alkalommal megcáfolt, de mégis újra és újra felbukkanó legenda szerint erre a felkérésre született volna a Gellért-hegyi Szabadság-szobor, csak a nőalak akkor még olajág helyett egy repülőgép propellerét tartotta a kezében.2 Az élelmes Kisfaludi – így a legenda – a háború után a szovjeteknek is eladta a tervet, immár felszabadulási emlékműként.3 Ez azonban tévhit: a készülő Horthy-szobor alakjai 1945-ben megsemmisültek, de a kompozíció fotója fennmaradt: ezen egy törött légcsavart tartó, alázuhanó férfialak, valamint a pilótaruhás ifj. Horthy István látható. Ennek az emlékműnek – az alkotó személyén kívül – semmi köze sincs a későbbi felszabadulási emlékműhöz. A helyszín sem a Gellért-hegy, hanem a Horthy Miklós- (Petőfi-) híd budai hídfője lett volna, amit 1943-ban a Tabánra módosítottak, a terv befejezése azonban a háború előrehaladta miatt nem valósult meg. Kisfaludi egyedül létrejött Horthy-emlékművét Siófokon, a jachtklub parkjában állították fel 1943-ban. Az Ad astra (A csillagok felé) címen ismert szobor egy földgömbön álló, szívére szorított kezekkel az ég felé forduló ifjú alakjából állt.4 A kőszobor fejét 1945-ben leverték, majd az egész eltűnt, egyesek szerint a szovjet csapatok vihették magukkal. 2002-ben Siófok fideszes polgármestere kezdeményezte a kulturális miniszternél, hogy a Horthy-szobrot is vegyék fel arra a műkincsjegyzékre, amelyen az Oroszországtól visszakövetelt kulturális javak szerepelnek, ugyanis elterjedt, hogy Kisfaludi művét valaki látta Moszkvában, s a város szeretné újra felállítani a szobrot vagy annak másolatát. A moszkvai megtalálás alaptalan híresztelésnek bizonyult, ezért 2002-ben felásták az egykori jachtklub területét, hátha ott van elásva a ledöntött szobor, de csak a talapzatát találták meg.5 Kisfaludi harmadik Horthy-emlékműterve Szolnok főterére, egy 1942-es meghívásos pályázatra készült.6 A pályázatot azonban nem ő nyerte meg, hanem Vastagh György, akinek a műve hasonlóképpen mostoha sorsot szenvedett. Az emlékmű a kormányzóhelyettes pilótaszobrából és egy mellékalakból, egy koszorút elhelyező szűrös parasztember figurájából állt. Az 1944. március 19-ére kitűzött szoboravató a németek bevonulása miatt váratlanul elmaradt, s az emlékművet később sem avatták fel. A bronzszobornak 1945 után nyoma veszett, a lehajtott fejű magányos kőfigura azonban, amelyet a szolnoki köznyelv azóta is csak „búsuló juhász” néven emleget, 1949-ig a helyén maradt, amikor is áthelyezték a katonai temetőbe, ahol egy második világháborús emlékmű része lett.7 A legutolsó Horthy-emlékmű helyszíne Észak-Erdély lett volna, amelynek visszacsatolását követően az ország legmagasabb pontját képező Nagy-Pietrosz nevét Horthy Miklós-csúcsra változtatták. A kormányzóhelyettes halálát követően Máramaros vármegye közgyűlése úgy döntött, hogy a Horthy-csúcson állítanak emlékművet Horthy fiának. A megbízást Galántai Fekete Géza szobrászművész kapta, aki a felkelő nap sugarában repülő sast ábrázoló bronzreliefet készített. 1944 júliusában a kész művet a hegy melletti Borsa községbe szállították, az emlékmű leleplezéséről azonban már nincs hír, a szovjet hadsereg előrenyomulása miatt valószínű, hogy már nem került rá sor.8 Az apa-fiú motívum összekapcsolása a budapesti utcaelnevezésben is felfedezhető. A Vámház körút kiválasztásának az lehetett a szimbolikus oka, hogy az átkereszteléssel egy összefüggő útvonal keletkezett, amely a Horthy Miklós (Móricz Zsigmond) körtértől indult ki, a Horthy Miklós (Bartók Béla) úton át, a Ferenc József- (Szabadság-) hídon átvezetve az Ifj. Horthy István körútban folytatódott.9 A nagyméretű kő emléktábla 1944-ben utcanévjelző táblaként került a kiskörúti ház falára. Hogy milyen felirat és ábrázolás volt rajta, arról szinte semmit sem lehet tudni. A tábla alján egy kisméretű fejprofil levésett maradványa azonban ma is jól kivehető. Az eltüntetés dátumáról sem tudunk sokat, 1947-ben még a helyén lehetett, ugyanis a Szabad Művészet 1947. július–augusztusi száma az eltávolításra javasolt budapesti szobrok és emléktáblák között említi ezt az emléktáblát is.10 A domborműves emléktáblát Szomor László szobrászművész készítette. (A művész gyorsan alkalmazkodott: öt év múlva már a Tanácsköztársaságot dicsőítő kő domborművön dolgozik, amely pár száz méterre a Horthy-domborműtől, a Belgrád rakpart 5. szám alatti vízirendőrség – ma a Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatal – épületén módosítva ma is látható: a zászlót vivő matrózok fölül csupán a sarló-kalapácsot és az ötágú csillagot vésték ki.) A Horthy-emléktábla síkba visszafaragott domborműve plasztikailag is érdekes képződmény: egy „negatív” dombormű. Nem meglepő, hogy ez a különös várostörténeti-szobrászati töredék felkeltette az emlékművek iránt oly fogékony fiatal művészpáros, a Kis Varsó (Gálik András és Havas Bálint) érdeklődését. Maradványkultusz A Kis Varsó munkásságában központi szerepet játszanak a szobrászati maradványok, nagyvárosi kulturális-mediális töredékek, a kollektív emlékezet diffúz maradványai. A köztéri szobrászatot metaforának tekintik, amely alkalmas olyan változó tartalmak modellezésére, amelyek a valós és a szellemi tér, a személyes tapasztalat és a nyilvánosság viszonyának kérdéseit feszegetik. „Városszobrászati” munkásságukból előzményként megemlítendő a Márvány utca című munka, amelynek során egy a húszas években tiszti lakóháznak épült budai ház homlokzatáról készítettek szilikonmásolatot. Az egy az egyes méretű, a kapuzat fölött fekvő, rohamsisakos katona aktdomborművével díszített homlokzatlenyomatot a Műcsarnok Áthallás című kiállításán mutatták be 2000-ben. A hatalmas térben az óriás gumireliefet drapériaszerűen lógatták le a falról. „A láthatatlanságból akartuk kiemelni a homlokzat képét és átemelni egy olyan közegbe, amely monumentalitásával felnagyítja ennek a látványnak az emlékműszerűségét.”11 A Kis Varsó témakezelését nem a lineáris történelemszemlélet, hanem a szinkronitás jellemzi. Az előképeket a jelen állapot részének tekintik, amelyek a kortárs művész számára feldolgozhatók, továbbgondolandók. Ennek jegyében született a legfontosabb munkájuk, a 2003-as Velencei Biennáléra megvalósított projekt, a Nefertiti teste, amelynek során a berlini Egyiptomi Múzeumban őrzött világhírű fáraónő-fejet egy bronztesttel egészítették ki. A műalkotások appropriációjának, új életre keltésének jegyében zajlott a Horthy-emléktábla kiemelésével párhuzamos projektjük, a Monument contra Cathedral is, amely során Somogyi József 1965-ben Hódmezővásárhelyen felállított Szántó Kovács János-szobrát „hozták új helyzetbe”, elszállítva azt az amszterdami Stedelijk Múzeum Time and Again kiállítására, és ezzel kiváltva a hazai képzőművészeti élet egy részének értetlenségét és tiltakozását.12 2004-ben a Kis Varsó meghívást kapott Hágába a Giants – European Conversation-pieces című kiállításra, amelyre tizenkét művészt invitáltak meg az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országokból.13 A kiállításon a budapesti Horthy-emléktábla kiemelésével és új kontextusba helyezésével vettek részt. Hága számukra szimbolikus hely – a kulturális javak háborús védelméről szóló nemzetközi szerződés, a Hágai Egyezmény megkötésének színhelye – volt, ezért választottak egy olyan munkát, amely tematikailag kapcsolódik a holland fővároshoz. A kiállított mű a Deserted Memorial (Elhagyott emlékmű) címet kapta. A cím arra utal, hogy az emléktábla elveszítette a funkcióját, másrészt áthallás érezhető benne az egyik legsúlyosabb katonai bűncselekményre, a dezertálásra is. Az áthallás feszültséget ébreszt, hiszen ifj. Horthy István egyáltalán nem dezertált, sőt kormányzóhelyettesi megválasztását követően – főhadnagyi rendfokozatban – önként jelentkezett frontszolgálatra. Egyéni tragédiája így még inkább hősi dimenziót kap, a „haza oltárán önmagát feláldozó kötelességteljesítés mintaképe lett” – ahogy az emléktörvény indoklása fogalmaz. Áldozathozatala azonban hiábavaló volt, s a történelmi fordulatnak köszönhetően a kultusza (a hősi tett erkölcsi példaként való elfogadtatása) is rendkívül rövid életűnek bizonyult. Mintha a cím arra utalna: nem a katona dezertált, hanem a hőst hagyta cserben a kultusza. A sors történelmi fintora, hogy a „nemzeti hős” köztéri kultusza helyébe a győztes ellenség tábornokának „idegen” kultusza lépett, amely ugyanúgy átmenetinek bizonyult. A rendszerváltozást követően azonban fel sem merült, hogy a Horthy név kerüljön vissza a házfalakra, és senkinek sem jutott eszébe, hogy az egykori emléktáblát kiemelje a felejtésből, pedig a Horthy-kultusz köztéri újjáélesztésére történtek kísérletek.14 A mű interpretációja során ezeknek a háttér-információknak, a történeti narratíva ismeretének valószínűleg csak számunkra van jelentősége. A kiállítás holland rendezői és a közönség számára az emléktábla-maradvány vélhetően csupán úgy jelent meg, mint valami távoli történelmi-archeológiai lelet, amely azonban fizikai (plasztikai) töredékességében magán hordozza a kelet-európai történelem megpróbáltatásait.15 A műtárgy „régészeti lelet”-jellegét erősíti, hogy a rajta lévő egykori ábrázolásról nem tudunk semmit – sem fotó, sem leírás nem lelhető fel róla. A Kis Varsó célja nem is a rekonstrukció, hanem a reflexió, a megszokott kontextusból való kiemelés volt. Azzal, hogy feltárták az emléktábla maradványát, kiemelték azt a hétköznapok világából, és egy pillanatra tudatosították az emlékállítás és a felejtés paradoxonját, a mulandóság és maradandóság Janus-arcúságát. E kettős természetet tükrözi az emléktábla sorsa: eredeti célja – mint minden emlékjelnek – az örök időkre szóló emlékeztetés volt (ezért kellett ’45 után eltűnnie), fizikai megmaradását mégis a felejtésnek köszönheti – annak hogy elfeledkeztek róla, mi is volt valójában. Hágában az emléktáblát a kiállítás színteréül szolgáló parkban emlékműszerűen – sztéléként – állították fel. A falsíkból kiragadott reliefmaradvány körplasztikaként való térbe állítása a mű idézetszerűségét erősítette. Előtte egy fapadot helyeztek el, amely maga is sajátos helyzetű „műtárgy” volt, egy fiatal lengyel művész, Pavel Althamer alkotása a holland Kröller–Müller Múzeumból. Az installáció így két furcsa státusú műtárgy köztéri dialógusát is jelentette. Egy vissza-„műtárgyiasított” emléktábla folytatott „párbeszédet” a profán térbe funkcionálisan visszaszármaztatott múzeumi műtárggyal. A Kis Varsó ezzel a művel elnyerte a kiállítás nagydíját, a Hague Sculpture Orange Awardot. Azzal, hogy az emléktábla-maradvány beemelődött a kortárs művészet szférájába, muzealizálódott, műtárgypiaci értéke lett. A Kis Varsó szerint azonban „a mű része a mű helye is”, ezért az eredeti állapotot hamarosan helyreállítják. A műalkotássá átlényegített kőlapot visszaépítik a falba és levakolják, különös esetét képezve a várostörténet művészi reflexiójának, az emlékezés és a felejtés problematikájának. Jegyzetek 1 A rendelet kései végrehajtását, a kultusz helyi újjáélesztését fedezhetjük fel Veszprémvarsányban, ahol az 1989-ben emelt második világháborús emlékművön a település hősi halottjai között feltüntették ifj. Horthy István kormányzóhelyettes nevét is. 2 A legenda részletes cáfolatát adja Pótó János: Emlékművek, politika, közgondolkodás. Budapest, MTA Történettudományi Intézet, 1989. 51–6. 3 Ezt a tévhitet erősítette többek között Jancsó Miklós 1999-es filmje, az Anyád! A szúnyogok is. 4 A mű eredetileg nem Horthy-emlékműnek készült, Kisfaludi még a húszas években készítette. A mű bronzváltozata a Kerepesi úti temetőben ma is látható, ez lett az 1975-ben elhunyt szobrász síremléke. 5 http://www.balatonpress.com/reszletez2.php?ID=28454 6 Ifj. Horthy István megkülönböztetett tiszteletnek örvendett Szolnokon, Horthy Miklós szülőmegyéjének székhelyén. A kormányzóhelyettes emlékére a város főterére tervezett szobron kívül 1943-ban portréfestményt avattak a vármegyeházán (alkotója Boldizsár István), domborművet állítottak a Tisza-parti raktárház épületén, 1944-ben pedig mellszobrot avattak az aeroszövetségben. 7 Ez a ritkaságszámba menő mementó az egyik első magyarországi II. világháborús emlékmű, amelyet nem a győzteseknek, hanem a vesztesek áldozatainak állítottak. Bővebben lásd Cseh Géza: A béke útjelzői. II. világháborús magyar és német hősi sírok a szolnoki temetőben. Jászkunság, 1990. 3. sz. 8 Hírek. Pest, 1944. július 24. 4. 9 Csepelen hasonló módon, a Horthy Miklós (ma Ady Endre) úthoz csatlakozó egyik utat nevezték el ifj. Horthy Istvánról. 10 Művészeti hírek. Szabad Művészet, 1947/7–8, 128. 11 Gács Anna – Páldi Lívia (szerk.): Kis Varsó. Budapest, Műcsarnok, 2003. 76. 12 Az esetről lásd: Mélyi József: A Szántó Kovács-ügy. Élet és Irodalom, 2005/3; valamint Spengler Katalin: Meggyalázott szobor? Műértő, 2005/2, 4. 13 A kiállításról lásd: Hock Beáta: Theme within the Theme. Praesens, 2004/3. 29–33. 14 Horthy Miklós történelmi megítélése az elmúlt másfél évtizedben árnyaltabbá vált, a társadalom többsége számára azonban a Horthy név továbbra is negatívan cseng, s ez beárnyékolja a fia emlékét is. A rendszerváltozást követően a Horthy-család köztéri kultusza csak igen szűk körben éledt újjá. Horthy Miklósnak ma egyetlen szobra áll Magyarországon, egy portrészobor a kenderesi Horthy-kastély parkjában, amelyet az újratemetés alkalmából állítottak (Domonkos Béla, 1993). 2004-ben Nagykőrösön akartak szobrot állítani, de végül az önkormányzat elállt a szándéktól. Nagy feltűnést keltett, amikor 2001-ben a Pest megyei Pátyon – 1945 óta első ízben az országban – utcát (közt) neveztek el róla. Az elnevezést Horthy mai hívei oly nagy fegyverténynek tekintik, hogy az elnevezés évfordulóján a Horthy Miklós Társaság megemlékezést szokott tartani a helyszínen. (Képes beszámoló: www.horthy.hu) Ifj. Horthy István egyetlen szobra a gödöllői Királyi Kastély parkjában található, amelyet a kastélymúzeum állított egy tervezett portrégaléria első darabjaként a kilencvenes években Gách György szobrász-pilóta 1942-es művének felhasználásával. Mind a kenderesi, mind a gödöllői szobrot az évfordulókon rendszeresen koszorúzzák. 15 A mű jelentésének a történeti narratívától való elvonatkoztatása és az általánosság szintjén való megértése tükröződik a zsűri értékelésében is, amely szerint a Kis Varsó nyertes munkája „összekapcsolja a régit és az újat, elmereng a (politikai) dicsőség és a (kulturális) pusztulás fölött, és arra készteti közönségét, hogy a melankólia és az állást nem foglalás közti választóvonal törékenységéről elmélkedjen”.

Vámház Körút, Pipa utca, Horthy István, emléktábla, Ferencváros, Budapest, IX. kerület

A Vámház körúton, az 5-ös számú ház homlokzatán, a Vasedény-bolt bejárata. Egy fiú (Sharif Horthy) maradt utána, aki jelenleg Indonéziában él és a muzulmán hitre tért.

Vitézy Dávid Ferencvárosban

Vitézy Dávid, BKV Zrt, Budapest, Ferencváros, vadplakát, Lónyay utca, Református Gimnázium

Botrányok
Korrupció
Végkielégítések

2009. december 20., vasárnap

Szemetet ide dobni tilos

street art, Budapest, Nyugati aluljáró, szemetes, VI. kerület

2009. december 19., szombat

Teg? Nem teg?

Hősök tere, Andrássy út, VI. kerület, Terézváros, Budapest, tag, teg, firka, vandalizmus, falfirka, street art, tag

Sajátosan sztyupidó-segglik vicce egy kényszeres hülyegyereknek az Andrássy úton.

ajánlott blog: nemteg.blogspot.com

2009. december 16., szerda

Volt egyszer egy graffiti kiállítás

Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény 1130 Budapest, Váci út 50.

A graffitivel alapvetően semmi bajunk, ha "legálba", esetleg a saját szobájuk falára nyomják önjelőlt művészkék. Meg ha zseni az illető és Kétfarkúnak hívják. Ennyit a kettős mércénkről.

A témában egy jó kis hajhúzást itt olvashattok, járjatok békében.

Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény
1130 Budapest, Váci út 50.

2009. december 7., hétfő

Centenáriumi emlekmű

1873, egyesítés, Margit-híd, Pest, Buda, Óbuda, Budapest, Kiss István, szobor, Centenáriumi Emlékmű, Margit sziget

Ha Ön szeret betépve a részletekben elmerülni, akkor a Centenariumi Emlékmű az Ön kedvenc tartózkodási helye lesz. Rengeteg izgalmas részlet a magyar történelemből bronzban elmesélve, Árpádtól a vörös csillagig, dialektikusan, teleológikusan. Tessék békésen bambulni, 144 kép következik. A Bronz Lyukkátyát a csúcson találjátok, a sajátosan átértelmezett magyar címert meg felent.

A Margitszigeten a déli lejárónál (Margit-hídnál) a nagy szökőkút előtt található Budapest egyesítésének 100-ik évfordulójára elkészített szobor, a Centenáriumi Emlékmű. A három város, Pest, Buda és Óbuda egyesítéséről 1872-ben hoztak törvényt, amely szerint az addig önálló városok 1873. január 1-től Budapest néven élnek tovább. A főváros tényleges egyesítésének napja azonban 1873. november 17-én volt, mert ekkortól kezdte meg működését a főváros új közigazgatása. A 10 méter magas szobrot Kiss István készítette.

Nazi skins must die

Árpád híd, budai hídfő

Részünkről meg Bansky:

"People who should be shot: Fascist thugs, religious fundamentalists, people who write lists telling you who should be shot."

Életre nyíló ajtó

Egy jól megvalósított, filozófikus és vicces ötlet miatt megkegyelmezünk az önjelölt street-art művészek maradék 99.9 százalékának :DDD

plakát, street art, Magyarország, Hungary, Szövetség utca, Budapest, VII kerület, graffiti, Erzsébetváros, life

Budapest, VII. kerület, Erzsébetváros.
tovább az utcadekor blogunkra

Magyar Gárda?

"A Szent Magyar Evolúció nevében
csatlakozz a Magyar Hordához!"

lábjegyzet: "ez a plakát nem a kedves, szeretnivaló állatok ellen tiltakozik".

Mürmür kollegina szerint rakjunk befelé egy linkbevágót: tessék

Az SzDSz óbudai székháza

Kopasz és/vagy meztelen szerepek kiemelt bérezésért

A tolvajkodás és a hazugság szinonimájaként emlegetett liberálisok házatáján bringáztunk, oh. romlásnak indult hajdan erős Szadesz. Összemocskolt falak és erős hullaszag, elhagyatottság, lepusztultság, teljes leépülés. Már a gyalázkodó falfirkák letakarítására sem maradt erő vagy méltóság. Pá.

Budapest, III. ker. Tímár u. 2.
SzDSz székház

Kapcsolódó: a józsefvárosi MSZP lepukkant irodája

Ne támogasd a kapitalista Microsoftot

Cica szarvakkal, agyá' még egy slukkot.

"Ne támogasd a kapitalista Microsoftot, használj ingyenes szoftvereket."

Rendben, de eddig is ingyenes Windowst használtunk.

(lelőhely: Budapest, V. kerület, Gödör)

kapcsolódó az indextől: "Átvette a hatalmat több minisztériumnál az informatikai beszerzések felett a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság, amely az áprilisi kormányváltás után Szilvásy Györgyné felügyelte alá került. A cég újabban már nem csupán szimpla lebonyolítója a kormányzati informatikai bevásárlásoknak, hanem a tárcák helyett eldönti azt is, hogy mit akarjanak megvenni. Pedig a KSZF fix százalékkal részesedik a beszerzések értékéből, hogy a milliárdos jutalékkal kiegészíthesse direkt költségvetési forrásait. A minisztériumokban a válság miatt elrendelt összköltségvetési spórolás ellenére megkezdték az egyik legdrágább irodai szoftvercsomag, az MS Office 2007 bevezetését, jóllehet ezt egyelőre az EU egyetlen tagállamában sem tudta kilobbizni az amerikai szoftveróriás."

még több street art itt